200 éve született Schodelné, a Normafa Normája

Normafa és Nyáregyháza között több, mint 50 km feszül, mégis oly közel hozta egymáshoz e két helyszínt Schodelné és Nyáry Pál szerelme.

E csodálatos történettel Nyáregyházán ismerkedtem meg, ahova Baranyi Ferenc költő-írót kísértem a település fennállásának 600. évfordulójára, ugyanis itt mutattak be részleteket, Schodelné emlékére írt Casta Díva c. monodrámájából.

Bevallom, soha nem tévedtem volna ebbe az egyébként csodás hangulatú kis faluba, ha neves költőnk nem itt járja a 4 elemit, és nem érzi operatörténeti szempontból fontosnak, Schodelné Klein Rozália énekesi pályafutását. De ki is volt Schodelné? Az ő idejében Déryné neve maradt fenn, mégis Schodelné volt az első, nemzetközileg is elismert magyar primadonna, aki Európa számtalan nagyvárosában sikert sikerre halmozott. Hogy miért árnyékolta be Déryné Schodelné hírét?


Baranyi Casta Dívája szépen felépíti a választ. Rozika, erdélyi színészek gyermekeként, de házasságon kívül született. Anyja szülés után, azonnal egy zsidó muzsikus feleségére hagyta a csecsemőt, akit férjével együtt nagy szeretetben neveltek fel. A kislány csilingelő hangjára hamar felfigyelt a nevelőapa, s így hamarosan jó kezekbe került a csiszolatlan gyémánt. Ifj. Schodel János a lány hangképzésében, és magánéletében egyaránt komoly szerepet vállalt.  A fiatal tehetség 15 évesen, Schodelné Klein Rozáliaként elindult meghódítani Európát. Bécs, Hamburg, Kolozsvár, végül Budapest. Tanulás, fellépések, tanulás, végül siker. Persze a hazai publikum viharos ünneplését igencsak befeketítették a színpad körüli intrikák. Déryné csillapíthatatlan ellenségeskedései is jócskán megnyirbálták a fiatal művésznő lelkesedését, de egyre több szakmai támogató állt mellé, többek között Vörösmarty Mihály. 1840 nyara a már elvált Schodelné számára meghozta a szerelmet is.

Ekkor válik meghatározó, – szerelemmel átitatott és szakmai szempontból is jelentős – helyszínné az operaénekesnő életében Normafa. A Svábhegy tetején egy bükkfa alatt táborozott le vidám művésztársaival, és Nyáregyháza akkori főjegyzőjével, Nyáry Pállal. A színészek verseltek, az énekesek daloltak, s mikor Schodelnére került a sor, az operairodalom legszebb áriáját, – Norma áriáját, Bellini Norma c. operájából – énekelte el a festői környezetben, holdfényben. Olyan sikert aratott, hogy a baráti társaság tagjai egymás után ugráltak fel és állva tapsolták a művésznőt. „Legyen hát e bükkfának a neve, mától kezdve, Normafa!” Nyáry Pál később egy ezüst sarlóval ajándékozta meg szerelmét, jelképpé szentesítve a Normafát. Schodelné végül ismét külhonba kényszerült, és a hannoveri, mainzi, és londoni színpadot választotta az olykor fájdalmasan rosszindulatú magyar vegyestaps helyett.  Három év múlva a magyar szakmai vezetés ismét hazacsábította a Nemzeti Színházba. Ennek köszönhetően 1844-ben ő lehetett az első Szilágyi Erzsébet Erkel Ferenc Hunyadi László c. operájában. Áriájával egyszer, s mindenkorra szívébe zárta a magyar közönség, végleg elnémítva a kételkedőket. 1848-ban Nyáry Pálnak nemcsak a szerelme, hanem a szabadság iránti vágya is egyre magasabb hőfokon lobogott, ott volt Petőfivel a Pilvax kávéházban s ugyanez a tűz tette a pesti forradalom egyik vezéralakjává, majd a Békepárt fejévé. Végig kitartott a kormány mellett, és nem hagyta el az országot sem. Elfogták és annak ellenére, hogy 1849. április 14-én nem szavazta meg a trónfosztást, előbb halálra, majd 10 év várfogságra ítélték. Schodelné még nem tudta, hogy július 27-én Giuseppe Verdi Macbeth c. operájában énekelt utoljára. Nyáregyházára költözött, hogy a gazda nélkül maradt omladozó kastélyt rendbe tartsa. Az ünnepelt díva 43 évesen egyszerű nyáregyházi asszonnyá dermedt a szerelem oltárán. 1954-ben belehalt a magányos várakozásba. Szerelme két év múlva szabadult. De hova? Kihez? Halott szerelem, kiforgatott birtok, szűkös anyagi körülmények várták. Zárkózott emberré vált. Az iskoláztatás és szakképzés területén azért nagyon sokat tett a falujáért, de a politikába már nem talált vissza Nyáry Pál. 1871-ben a mai Roosevelt téren a Stein ház tetejéről vetette le magát a mélybe.

Szerelmétől tisztes távolságban, mégis elérhető közelségben temették el Nyáregyházán a temető melletti platánsor végén, egy parkosított akácerdőben. A hely misztikus kegyhely a maga egyszerűségében, ugyanis késő délután a fákon áthatoló fények sugarai szinte összeölelkeznek a két sír fölött. (Kaszner Margit nyáregyházi festőművésznő jó érzékkel örökítette meg ezt a csodálatos pillanatot.)

2011. Ez a legendás szerelmi történet döbbenetes erejű monodrámaként kelt életre Baranyi Ferenc tollából. Schodelné varázsát, tehetségét, Pánti Anna operaénekesnő lényegítette át a nyáregyházi színpadon, , akit zseniálisan kísért Hegedűs Valér zongoraművész.

Amit egy pozsonyi debütáláson írtak Schodelnéről, kísértetiesen érvényes Pánti Anna 182 évvel későbbi előadására.

„ Leírhatatlan volt a meglepetés, amelyet e ritka tünemény keltett. Tiszta ezüst hangja, mint valami varázsvessző, úgy hatott az érzékekre.”

Ezúttal csak részleteket fellibbentő Casta Díva előadást zseniálisan kísérte Hegedűs Valér zongoraművész. A művet teljes egészében Schobelné születésnapján, november 29-én, stílusosan a Normafánál mutatják be, a Normafa Idősek Otthonának színháztermében, 18 órakor.

Tarnócai Éva

Köszönet a segítségért Baranyi Ferencnek és Kuller Józsefnek.

Ez is érdekelhet téged:

Vélemény, hozzászólás?

Az email címet nem tesszük közzé. A kötelező mezőket * karakterrel jelöljük.