Válasz „ A magyar MÉDIA”-ra


Írásommal; „A magyar MÉDIA” című cikkre szeretnék reagálni. Kedves Mónika! Mai értelemben vett “sztár” bárki lehet, aki elég szánalmas ahhoz, hogy a köznépet szándékosan butítsa! A médiában már egyre kevésbé létezik az a fogalom, hogy példamutatás, és tisztesség. Az ön által írt cikk is csak azt bizonyítja, hogy rengeteg pénz folyik el úgy, hogy úgynevezett „sztárokat” hívnak meg különböző helyekre, ahol nekik természetesen minden ingyen jár. A különböző plusz szolgáltatásokról nem is beszélve (élő példának okáért a hostess lányok).


Az olyan emberek, akikből az idiotizmusuk miatt csinált a hatalmas MÉDIA sztárt, azokat én nem is nevezem annak. Vannak a hétköznapi életben hősök (mentősök, rendőrök, tűzoltók stb), akik olyan dolgokat visznek végbe, amely utánozhatatlan és egyedi, mégsem keresnek milliókat és nem hívják őket VIP bulikra. Vagy a kortárs magyar írók, költők, akiknek műveit az elektronikus média nem hajlandó bemutatni, akármekkora értéket is képviseljenek.

De gondolkodjunk el egy kicsit… mi is folyik a médiából mostanság? Csupa külföldi műsorok, erőszak és pornográfia! A fiatalok identitás zavarral küzdenek, mert a média azt sugallja, hogy légy menő, vagány és bevállalós! Anorexia, alkoholizmus, kábítószerek, megcsalások. A médiában nincsenek gátlások, mindent meg akar mutatni, szórakoztatni és megbotránkoztatni akar! Olyan ideálokat teremt számunkra, melyek arra ösztönöznek, hogy úgy érezzük nekünk még nincs meg mindenünk, nem nézünk ki elég jól és nem vagyunk elég modernek.

A sztárok is mindent megtehetnek, még a börtönből is hazamehetnek karácsonyozni, koncertezni…(igen, konkrét emberre gondolok) A sztárok megcsalhatják a párjukat, mert az úgysem derül ki, hacsak Te, kedves Mónika meg nem írod a tapasztaltakat; nevekkel kiegészítve; például az egyik bulvárlap számára. Az ilyen bulikon mindenki tartja a száját, mivel mindenki ugyanazt csinálja. (kihangsúlyozom, hogy egész cikkem alatt érvényes a „tisztelet a kivételnek” erélyes érvényessége!!!)

Szánalmasnak tartom, hogy egy újságíró gyakornokkal miket művelnek! Azért vagy gyakornok- és sokan azért gyakornokok-, hogy tanuljanak, tapasztalatokat szerezzenek. Az étel és az ital felszolgálása nem tartozik bele ebbe a feladatkörbe. A beszéd, az információgyűjtés, fotózás, interjúvolás –MÉG HA NEM IS JELENIK MEG SEHOL- kötelessége és feladata minden újságírónak és gyakornoknak. Szamárlétra ide vagy oda, a szakma gyönyörűségét már nagyon kezdik beszennyezni. Sajnálom, hogy az ön főnöke is ilyesmire kérte, ahelyett, hogy felismerte volna a helyzet kínosságát és főnökhöz méltóan viselkedett volna.

A gyakornok nem egyenlő a cseléddel! A gyakornok úgy tekint „mesterére”, mint régen a céhekben dolgozó inasok. A „mestereknek” kötelességük átadni tudásuk legjavát és minden erejükkel segíteniük kell a gyakornokokat, hogy azok a megszerzett tudást továbbvihessék. Ez olyan, mint ha valakit egy kiváló egyetemi tanár tanít meg valamire, és később a tanítvány büszkén mesélheti, hogy ő XY professzornál tanult. A tehetség egy kincs, amit formálni kell és segíteni a kibontakozását.

Kedves Mónika, köszönöm, hogy olvashattam ezt a cikket, és, hogy megihletett az írásban. Kívánom, hogy mint gyakornok, (és később mint újságíró) sikerek kísérjék útját és gyűjtsön nagyon sok POZITÍV tapasztalatot! Én is arra törekszem…

Egy Ákostól vett idézettel szeretném zárni soraimat, mely tökéletesen értelmezhető arra, amiről utóbbi soraimban beszéltem:

„Azért vagy itt,
Hogy mindent láss,
Hogy értsd a szót,
Olvasd az írást,
Azért vagy itt,
Hogy mindent megtanulj,
Hogy az égbe szállj,
Nehogy a porba hullj.”

/Kovács Ákos- Azért vagy itt/

Írta: Demencze Ilona

Ez is kedvelheted:

Vélemény, hozzászólás?

Az email címet nem tesszük közzé. A kötelező mezőket * karakterrel jelöljük.