Élő Spam – A két lábon járó energiavámpír

SPAM (szpem) : a fogadó által nem kért, általában elektronikusan küldött szöveg, hirdetés, felhívás. Védekezhetünk ellene spam -szűrő programokkal, és egyéb technikai megoldásokkal. A spam, az egy ránk erőltetett valami.

Az elektronikus világban talán nem is olyan bosszantó, mint a való világban. És itt nem a TV műsorra gondolok, hanem az általunk élt világra. Rengeteg két lábon járó Spam él közöttünk, akiket nagyon nehéz kiszűrni. Jó kedvünket elűzik, éltető energiánkat megcsorbítják. Mi meg a fejünket fogjuk a tehetetlenség, a lúzerség miatt. Miért hagyjuk?

Először is talán szüleink szava hagyott bennünk olyan mély nyomot, mely nem engedi, hogy a kellemetlen, kéretlen embert elzavarjuk magunk mellől. Mártír módon, áldozatként tűrjük, hogy életkedvünket elvegyék tőlünk. Aztán ott van még a különböző mértékű megfelelési kényszer is: a Jaj, mit szólnak, ha…

Engem mindig lehangol és nyúzottá tesz az úgynevezett energiavámpírral történő társalgás. Már a beszélgetésünk első 5 percében érzem a “negatív erőket”, kicsit hátrébb lépek, keresztbe fonom a karjaimat magam előtt és várom, hogy az óra mutatói haladjanak előre, vagy legalább kifogyjon beszélgetőpartnerem a mondanivalójából. Ezen kívül bólogatok, és bólogatok, és bólogatok.

Általában igyekszem értelmes, figyelő arcot vágni, de egy idő után a panaszkodó szavak elnyomnak. Egy ilyen találkozás akár két napig is rányomja a hangulatomra a bélyegét.

Édesapám mindig azt mondja, hogy magamnak keresem a bajt. Ne vegyem fel a szemkontaktust és akkor nem fognak leállni velem beszélgetni. Van benne igazság. De miért izoláljuk magunkat, ahelyett, hogy  szépen visszatérnék az együttműködő gondolkodáshoz?

Kezdhetnénk például a pozitív gondolatok kimondásával az állandó sopánkodás helyett…


Galapagos

Ez is kedvelheted:

Vélemény, hozzászólás?

Az email címet nem tesszük közzé. A kötelező mezőket * karakterrel jelöljük.