Tavaszi zsongás – beállhatok?

Eljött a tavasz, naponta több órára kisüt a nap, így a D vitamin begyűjtésére is jók vagyunk. A tavasz a megújulást, az újrakezdést engedi láttatni a szürke, komor téli napok után. Az utcán egyre több embert lehet látni, sétálnak a tavaszi napsütésben. Ilyenkor talán bugi megy az ember lábába, jó lenne minél több helyen lenni egyszerre, minél több emberrel beszélni, úgymond behozni a téli begubózás okozta társasági életből való kimaradást.

Sétáim során rendszerint megnézem a fiatalokat az utcán. Jóleső irigység tölt el engem, ahogyan színes ruhákban, nagy kiegészítőkkel, hatalmasakat nevetve trécselnek a főtéren. Jól érzik magukat a bőrükben.  Látszik, hogy a jelen pillanatát élik meg, és komolyan veszik azt, hogy lehetőségük van a lazításra. Megengedik maguknak, hogy ne a jövő nagy feladatinak terhére gondoljanak hazafelé menet. Zsong körülöttük az élet, vibrál a levegő, keresik a szerelmet, a jelen által nyújtott kellemes pillanatokat. Hiszik még a mondást: „ Ami jó, az nekem jár…”  – ezért, meg is kapják. Számtalanszor eszembe jut: beállhatok a sorba?

És látom az idősebb korosztályt, akik szinte csak a fekete és a barna szín különféle árnyalatait öltik magukra ruha formájában. Sietnek. Gyerekért, boltba, háztartást vezetni. Arcukon mozdulatlan, mélyen ülő ráncok, mintha nem bíznának jó sorsukban. Aggódnak azon, hogy mi lesz holnap, majd azután… és így visszavonhatatlanul eltűnik számukra a jelen jó érzete.

Vajon a kor előre haladtával, ahogyan egyre többet teszünk le az élet asztalára, akkor ezzel arányosan elfogynak a színek az életünkből? Az élénk, vidám szín egyszerre harsánnyá változik? A csengő nevetés pedig zajos vihogás lesz? A bús komorságban a zsongás pedig elveszik… Elveszik?

 

forrás: laskainelli.hodmami.hu

Ez is kedvelheted:

Vélemény, hozzászólás?

Az email címet nem tesszük közzé. A kötelező mezőket * karakterrel jelöljük.