Szeretni nehéz

“Rendszerint van egy,akit igazán szeretünk.Aki a legkedvesebb.Lelkünkhöz közelálló.Olyan titok ez,melyet nem szabad bolygatni.A szeretet mélyebben van. Tudatnál,akaratnál,vágynál,képzeletnél,társadalmi elvárásnál mélyebben.A szeretet nem kötelesség,nem feladat.Nem józan ésszel,nem akarattal,kényszerrel előidézhető állapot.A szeretet:a szabadság jegyében áll.Senki sem mondhatja meg,kit szeressek,kit ne szeressek,még én sem utasíthatom magamat,mert ez jóval magasabb szinten dől el,mint ahova akaratunk fölér-ez a lelkünknek olyan helyén dől el,olyan magas,a földi élet légkörén túli szférájában ,ahol már sem a társadalom,sem a szokások,az elvárások,a félelmek,az érdekek,de még a lelkiismeret sem szólhat bele semmibe.

A lélek itt már szabadon szárnyal,azzal és oda,akivel és ahová akar.Úgy hívják:szabadság.Nincs benne kell és muszáj és az enyém és a tiéd.Nincs benne színjáték.Nincs hazugság.Nincs idő sem-mert ahogy egy életet leélhetek valakivel és nem szeretem-s egyetlenegyszer találkozok valakivel és szeretem.Az igazi szeretet feldúlhatja a világ rendjét…”

(Müller Péter:A szeretetről)

Vélemény, hozzászólás?

Az email címet nem tesszük közzé. A kötelező mezőket * karakterrel jelöljük.