Már nem vagy az a nő, akit elvettem!

arnyekA napokban volt szerencsém egy 20 éve együtt élő házaspár vitáját végighallgatni. Záró akkordként a férj azt vágta a neje fejéhez, hogy már nem vagy az a nő, akit anno elvettem! Ezzel természetesen egy újabb vita indult, a kezdetben kemény szavak tovább erősödve ordítozássá fejlődtek.

Biztos, hogy csak a nő változott? Akit akkor elvett, azt tisztelte, azzal minden gondolatát, gondját megosztotta, tenyerén hordozta. De legyünk őszinték, lehetne bárki is húsz év után ugyanaz, mint aki ifjú korában volt? Nem okozna gondot a párkapcsolat során, ha a felek ugyanolyan gondolatokkal, értékrenddel és motivációkkal élnének? Kötve hiszem…

A bölcselet szerint egy valami állandó, az pedig a változás. A Nő a tükörben egyik írásából kölcsön kell vegyem a pókháló- gondolatot, hogy a kapcsolatban álló emberek viselkedése összefügg (kisebb  – nagyobb mértékben), mintha láthatatlanul a csuklónk össze lenne kötve és ha egyikünk megmozdul, az ránt egyet vagy épp enged a vele kapcsolatban álló emberen, ami persze a továbbiakban hatással lesz rá.

Negyedikes lehettem, amikor a tanítóm egy konfliktus kapcsán csak annyit mondott az osztálynak, hogy:  Amilyen a mosdó, olyan a törülköző! Nem kell mondjam, hogy milyen mértékben forgattuk szemeinket és óhatatlanul a terem hátsó felében lévő mosdóra lestünk. (nyilván értettük a lényegét…)

A statisztikák szerint a  legtöbb széthullott kapcsolat mögött a helyes kommunikáció hiánya áll. Ma már mindenkinek van lehetősége, hogy ezen a téren tudatosan fejlődjön, de persze ehhez az is kell, hogy akarja megismerni önmagát.

Szerintem megéri szánni erre egy ki időt és energiát, hiszen minden fronton megtérül.

 

 

 

Ez is kedvelheted:

Vélemény, hozzászólás?

Az email címet nem tesszük közzé. A kötelező mezőket * karakterrel jelöljük.