Aladdin

Megosztás


Mire vágyunk hazatérvén a mindennapok hajszájában, cipőt ledobva, sötét karikákkal fáradt  szemeink alatt? Mit is kérnénk,ha egy jó tündér teljesítené  három kívánságunkat este, munkából hazatérve, félholtan?

 



Talán egy jó meleg fürdőt, vagy egy könnyű tálcakész vacsorát. Lehet, hogy csendet és nyugalmat öt percre, vagy éppen egy szorgos kis manót, ki szempillantás alatt eltünteti  a reggeli rohanás nyomait. Utána nyugtató álmot, hogy feledve az aznap gondjait, és nem törődve a holnap nehézségeivel önfeledt, könnyű álomba merülve, majd fitten ébredve lépjünk újra a tettek mezejére.

De jó is volna, ha néhanap lehetőségünk lenne Aladdin csodalámpáját megszerezni,magunk mellé állítani a jótét szellemet,  s elébe tárva minden létező, lélekmelengető, szemvidámító, és szívmelegítő kérésünket, csak állnánk és várnánk a csodát. Megfáradt testünknek Wellness hétvégét, családtagjaink miatt gondolatolvasó gépet,nyolc órás munkaidőt, és tengersok egészséget.Békességet a szívünkbe, nyugalmat életünkbe, biztonságos létet, élhető országot.
Magyar jövőképet, biztonságos utcát, automata hókotrót és ezernyi napfényt. Nem csak a felhők közé, nem csak fel az égre::szívünk közepébe, sötét tekintetek helyére, és búskomor elmúlt és jövendő éveknek helyére.Kívánságlistánk nem lenne túl rövid, de tán túl hosszú sem, hisz a kevés is elég, s a soknál néha több a kevesebb.

Tán mondanánk,hogy legyen végre vége az önös érdekeknek, legyen tisztelete az embereknek, legyen csak egyszerűen életünk az életünkben.Oly sok minden kerülhetne kívánságlistánkra, hogy tán az ezerév sem lenne rá elég. Lehet, kifogna Dzsinnünkön az óhaj, s szemlesütve vallaná be, még neki is nehézség a élhető élet előteremtése, s mennyire inkább nekünk.Feladná a leckét az adj uram,teremtőm, s feltekerné hosszan megírt papírcsíkunkat, s dolgavégezetlenül visszatérne a lámpába, hogy ismét ránk boruljon a sötétség,melyben fényes nappal is csak tapogatózunk.

Imigyen rövid időre feladva álmodozásunkat, visszatérve a szorgos hétköznapok zaklatott estéjéhez nekiállunk vacsorát készíteni, lakást vikszolni,iskolás gyermekkel leckét írni, miközben mint nyolc karú polip már ki is teregettünk, el is mosogattunk, sőt már férjünk ruháját is kikészítettük másnapra.

Boldog mosollyal orcánkon bezuhanunk az ágyba, legott elalszunk  a fáradtság iszonyú súlya alatt, s másnap újult erővel vágunk a napnak, mert van nekünk sok mindenünk: van családunk, gyermekünk, szerettünk, anyánk és apánk.
Van sok teendőnk, gondunk és bajunk, de legfőképpen vannak az álmaink és  vágyaink.S míg a csodalámpát meg nem leljük, tesszük a dolgunkat napról, napra, a tegnap leteltétől erőre kapva, a holnap eljövetelének örörmével: magunkért, családunkért, gyermekeinkért.

K.Márta

Vélemény, hozzászólás?

Az email címet nem tesszük közzé. A kötelező mezőket * karakterrel jelöljük.