Álláskeresési járadék összege – kinek jár?

Napjainkban érdemes megbecsülni, ha van munkánk. Még akkor is, ha falra mászunk főnökünktől, munkatársainktól vagy épp iszonyatosan kevés a fizetés.  Ám nem mindenki ért ezzel egyet és elszántan keresi a számára legjobb munkahelyet. Ha valakinek szünetel a munkavállalása  –  önszántából vagy sem –  az alábbiakban az álláskeresési járadékról  olvashat.

Ki jogosult álláskeresési járadékra?

 Az a személy, aki:

 álláskereső, és

  • az álláskeresővé válását megelőző három éven belül legalább 360 nap jogosultsági idővel rendelkezik, és
  • megváltozott munkaképességű személyek ellátására nem jogosult, továbbá táppénzben nem részesül, és
  • munkát akar vállalni, de önálló álláskeresése nem vezetett eredményre, és számára az illetékes munkaügyi központ kirendeltsége sem tud megfelelő munkahelyet felajánlani.

 Jogosultsági idő: amely alatt az álláskereső az álláskeresővé válást megelőző három év alatt munkaviszonyban, közfoglalkoztatási jogviszonyban töltött, vagy egyéni illetőleg társas vállalkozói tevékenységet folytatott, feltéve ez utóbbi esetben, hogy vállalkozói tevékenysége alatt járulékfizetési kötelezettségének eleget tett.

  Milyen okmányok szükségesek az álláskeresési járadék megállapításához?

 Amennyiben az ügyfél álláskeresési járadék iránti kérelmet terjeszt elő, a kirendeltség az alábbi dokumentumokat kéri:

A nyilvántartásba vételhez szükséges dokumentumok:

                                Személyi igazolvány

                               Lakcímet igazoló hatósági igazolvány (lakcímkártya)

                               Tajkártya

                               Adó igazolvány

                               Iskolai, illetve szakképzettséget igazoló okirat/ok

 Álláskeresési ellátás megállapításához szükséges dokumentumok:

 Igazolás a vállalkozói igazolvány visszaadásáról/vállalkozói tevékenység megszüntetéséről

  • OEP igazolvány
  • Bankszámlaszám –amennyiben rendelkezik vele
  • Magánnyugdíjpénztár belépési nyilatkozat – amennyiben tagja
  • Igazolólap az álláskeresési járadék és segély megállapításához
  • Adatlap bírósági végzéssel megállapított tartási kötelezettségekről – MIL
  • Jövedelemadó adatlap a munkaviszony megszüntetésekor
  • Személyi igazolvány és lakcímkártya
  • A 2010. január 1-je előtt megszűnt munkaviszonyok esetén: Igazolólap a munkanélküli-járadék megállapításához c. nyomtatvány (eredeti aláírt példánya).

 Mennyi az álláskeresési járadék összege?

   Az álláskeresési járadék összegét a kérelem benyújtását megelőző négy naptári negyedévben az érintett jogviszonyokban elért – a vállalkozói jogviszony esetén a megfizetett – munkaerő-piaci járulék alapja (a továbbiakban: járulékalap) havi átlagos összegének alapulvételével kell kiszámítani. Abban az esetben, ha a nyilvántartásba vétel későbbi időpontban történik, mint az ellátás iránti kérelem, akkor a nyilvántartásba vétel időpontjától kell vizsgálni a négy naptári negyedévet. Ha az álláskereső az álláskeresővé válását megelőző négy naptári negyedévben több munkaadóval állt munkaviszonyban, vagy több vállalkozói tevékenységet is folytatott, vagy munkaviszonyban állt és vállalkozói tevékenységet is folytatott, az álláskeresési járadék összegét valamennyi munkaadónál, illetőleg vállalkozói tevékenysége során elért átlag járulékalap alapulvételével kell kiszámítani.

A járadék összege a folyósítás teljes időtartama alatt a járadékalap 60 százaléka, amely azonban nem lehet magasabb a jogosultság kezdő napján hatályos kötelező legkisebb munkabér napi összegénél.

 Ha a járadék számításánál figyelembe vett összeg nem éri el minimálbért, akkor a járadék számításának alapja a fentiek szerint számított összeg 60%-a.

Milyen időtartamra folyósítható az álláskeresési járadék?

 Minden 10 nap jogosultsági idő 1 nap járadékfolyósítási időnek felel meg.

 A járadék folyósításának kezdő napja az álláskeresőnek a munkaügyi központnál történő jelentkezésének a napja. Az álláskeresési járadék folyósításának időtartama minimum 36, de legfeljebb 90 nap.
 

Mikor kell az álláskeresési járadék folyósítását szüneteltetni?

 Ha az álláskereső:

 terhességi gyermekágyi segélyre, gyermekgondozási díjra, illetőleg gyermekgondozási segélyre való jogosultságának megállapítását jelenti be,

  • előzetes letartóztatásban van, szabadságvesztés, elzárás büntetését tölti kivéve, ha a szabadságvesztés-büntetést pénzbüntetés átváltoztatása miatt állapították meg,
  • rövid időtartamú közfoglalkoztatási jogviszony alatt,
  • rövid időtartamú, legfeljebb 90 napig tartó kereső tevékenységet folytat – az egyszerűsített foglalkoztatás kivételével, – feltéve, hogy ezt a munkavégzés megkezdése előtt bejelentette a munkaügyi kirendeltségen,
  • keresetpótló juttatásban részesül,
  • az önkéntes tartalékos katonai szolgálat keretében történő tényleges szolgálatteljesítés teljes időtartamára.

Az egyszerűsített foglalkoztatás keretében végzett munkát nem kell bejelenteni, és az álláskeresési ellátást tovább kell folyósítani.

Ha az álláskeresési járadék folyósítása szünetelésének oka megszűnik, és fennállnak az álláskeresési járadékra való jogosultság feltételei, az álláskeresési járadékot tovább kell folyósítani.

 Mikor kell az álláskeresési járadék folyósítását megszüntetni?

 Ha az álláskereső:

  • kéri,
  • álláskeresési járadékban részesül és törlik a nyilvántartásból,
  • megváltozott munkaképességű személyek ellátására válik jogosulttá,
  • keresőtevékenységet folytat, kivéve, ha az 90 napnál rövidebb időtartamú, ideértve az egyszerűsített foglalkoztatást is,
  • olyan képzési lehetőséget fogad el, amelynek során a mindenkori kötelező legkisebb munkabér összegét elérő rendszeres támogatásban részesül,
  • oktatási intézmény nappali tagozatán folytat tanulmányokat,
  • meghalt,
  • az álláskeresési járadék folyósítási idejét kimerítette.

 

Mivel ösztönözzük az álláskeresőt a mielőbbi elhelyezkedés érdekében?

 Ha az álláskeresési járadékban részesülő személy határozatlan időtartamú, legalább napi négy óra munkaidejű munkaviszonyt létesít a járadék folyósítási idejének kimerítését megelőzően, kérelmére a folyósítási időből még hátra lévő időtartamra járó járadék meghatározott összegét egy összegben ki kell fizetni, feltéve, ha a kifizetés előzőekben meghatározott napjáig folyamatosan munkaviszonyban áll és a munkaviszony fennállását a munkaadó igazolja. A kérelmet az álláskeresőnek az álláskeresési járadék folyósítási idejének lejártát követő 30 napon belül kell benyújtani.

Az egy összegben kifizetendő juttatás mértéke a még hátralévő időtartamra járó juttatás összegének 80 százaléka.

Nem fizethető ki a fennmaradó összeg abban az esetben, ha ugyan azzal a munkaadóval létesít munkaviszonyt, amelynél az álláskeresési járadék megállapítását megelőzően munkaviszonyban állt.

 Vagy ha az álláskeresési járadékban részesülő személy az álláskeresési járadék folyósítási idejének kimerítését megelőzően nem a lakó- vagy tartózkodási helyén létesít határozatlan időtartamú teljes, vagy legalább napi négy óra munkaidejű részmunkaidős munkaviszonyt, az előző pontban részletezett mértékű juttatást a részére – kérelmére – egy összegben a keresőtevékenység létesítésének bejelentését követő számfejtés időpontjában kell kifizetni.

Frissítve: Budapest, 2012. január 10.

forrás: afsz.hu

Ez is érdekelhet téged:

Vélemény, hozzászólás?

Az email címet nem tesszük közzé. A kötelező mezőket * karakterrel jelöljük.