Az emberi jogok napja – december 10.

Az emberi jogok azok a jogok és szabadságjogok, amelyek minden embert születésüktől fogva egyenlően megilletnek. Olyan alapvető polgári és politikai jogokat foglalnak magukba, mint az élethez vagy a szabadsághoz való jog, a vélemény és kifejezés szabadsága, a törvény előtti egyenlőség, valamint gazdasági, szociális és kulturális jogokat, mint a kulturális életben való szabad részvétel joga, élelemhez, neveléshez és munkához való jog.

Az ENSZ Közgyűlése 1950-ben jelölte ki december 10-ét az emberi jogok napjának annak emlékére, hogy 1948. december 10-én fogadták el az Emberi Jogok Egyetemes Nyilatkozatát.

Az alábbi felsorolások a Magyar Köztársaság Alkotmánya alapján mutatják be az (egyébként nemzetközi szerződéseknek megfelelően kötelezően biztosítandó) alapvető emberi jogokat, típusaik szerint csoportosítva.

Kollektív szabadságjogok

A kollektív szabadságjogokat a polgárok valamely közössége gyakorolhatja. Sem az államnak, sem másnak nem áll jogában megakadályozni a különböző célokkal létrehozott közösségek létezését és működését, illetve a polgárok kapcsolatba kerülését az adott közösségekkel. Ezek a jogok a következők:

  1. Egyesülési jog
  2. Gyülekezési jog
  3. Szabad gondolatközléshez, illetve véleménynyilvánításhoz való jog
  4. Gondolatszabadsághoz való jog
  5. Lelkiismeret-szabadsághoz való jog
  6. Vallásszabadsághoz való jog
  7. Nemzeti és etnikai kisebbségek jogai

Személyi szabadságjogok

Ahogy azt a Magyar Köztársaság Alkotmánya XII. fejezetében (Alapvető jogok és kötelességek) kimondja, minden embernek veleszületett joga van az élethez és az emberi méltósághoz, és ettől senkit nem lehet önkényesen megfosztani. Ezen túl a következő személyi szabadságjogok vannak rögzítve:

  1. Személyes szabadsághoz való jog
  2. Személyes biztonsághoz való jog
  3. Szabad mozgás és a tartózkodási hely szabad megválasztásának joga
  4. Jó hírnévhez való jog
  5. Magánlakás sérthetetlenségéhez való jog
  6. Magántitok és a személyes adatok védelméhez való jog
  7. Tulajdonhoz és örökléshez való jog

Gazdasági, szociális és kulturális jogok

Ez a jogcsoport olyan társadalmi igények hatására jött létre, amelyek az államtól kifejezetten előre tervezett pozitív cselekvést kívánnak meg. Ezek vállalásával az állam a társadalmi feszültségek csökkentése érdekében a különböző mozgalmak, a szakszervezetek és az egyházak követeléseinek tett eleget. A következő jogok tartoznak ebbe a csoportba:

  1. Munkához való jog
  2. Pihenéshez, szabad időhöz és rendszeres fizetett szabadsághoz való jog
  3. Egészséges környezethez, a legmagasabb szintű testi és lelki egészséghez való jog
  4. Szociális biztonsághoz való jog
  5. A művelődéshez való jog
  6. A tudományos és a művészi élet szabadságának joga
  7. Tanszabadsághoz és a tanítás szabadságához való jog

A polgárok részvételi jogai

A részvételi jogok biztosítják az állampolgár számára az állami-társadalmi élet befolyásolásának lehetőségét, és értelemszerűen többnyire csak az adott állam állampolgárait illetik meg. Ezek a jogok a következők:

  1. Népszavazás és népi kezdeményezés joga
  2. Panaszjog
  3. Választójog

És mi a helyzet napjainkban? Szabadon gyakorolhatjuk jogainkat?
Számomra fura dolog az emberi jogokl istája. Látszólag szabadon érvényesíthetjük akaratunkat (természetesen a józan ész határán belül) és szabadon választhatunk az elénk tárt lehetőségek sorából.

Amit a való életben megtapasztaltam többek között az az, hogy a művelődéshez való joga meg van a gyermekemnek, de kifizetni nem tudom az igényes szórakozást.

Nekem van panaszjogom, csak épp mehetek vele a sóhivatalba. A munkához való jogom is korrekt, csak épp munkát nem találok már vagy másfél éve.

Az emberek tudják a jogaikat. De vajon mikor van az emberi kötelességek napja? Vagy arról jobb nem vezetni listát?

Elek

forrás: wikipedia.hu

Ez is érdekelhet téged:

Vélemény, hozzászólás?

Az email címet nem tesszük közzé. A kötelező mezőket * karakterrel jelöljük.