21.nap: szülinap

Ma van az apukám születésnapja. Isten éltesse erőben, egészségben! 🙂 Alacsony energiaszinttel rendelkezem ma, úgyhogy nem sok mindent tudok beletenni a napomba. Még mindig – ahhoz képest – sokat foglalkozom a beteg, vagy nehéz terheket cipelő barátaim sorsával. Ami önmagában nem probléma, csak nem jól csoportosítom a gondolataimat az esetek köré. Ha velük sírok, panaszkodom, […]

Tovább...

20. nap: a feladatok tengerében

A mai hála bejegyzésem kissé nehezen született meg, mert a sok feladat, amit meg akarok csinálni elviszi a fókuszt arról, ami körülöttem történik, azokról a jó dolgokról, melyek már megvannak, amiknek örülhetek. Nyilván ezzel nem vagyok egyedül. Sokkal nagyobb ereje van a halogatott dolgoknak, az előttünk álló, megvalósításra váró dolgoknak, mint a pozitív, már megtörtént […]

Tovább...

19.nap: nem könnyű a hálablog

Nem könnyű a hálablogot vezetni, mert sokszor nincs kéznél, amikor feljegyezném a történteket, de igyekszem kitartó lenni, még ha csúszásba is kerülök néha.  Ma újabb felismeréseket kaptam az élettől, aminek igen örültem, mert mindig ad egy új lendületet, egy új irányvonalat, amelyre felkapom a fejem, és ha nem is leszek benne aktív azonnal, de legalább […]

Tovább...

18. nap: gyermekeim öröme

Ma dolgoztam délelőtt, délután pedig egy temetésre mentem. Ahogy a temetésen álltam, és láttam az elhunyt anyuka gyermekeit, azon kívántam, bárcsak az emberek ne kapcsolódnának ennyire egymáshoz. Könnyebb lenne az elengedés. Talán. Jó dolog is történt velem, a lányaim arcán mosolyt láttam, megcsillogtatták az élet iránti elégedettségüket. Sőt, még az is elhangzott, hogy ez élete […]

Tovább...