Csoda


Mikor meglepődünk valaminek, például a változásán, vagy valakinek egy tettén, vagy bármilyen meghökkentő dolgon, szoktuk mondani, hogy az a világ valahányadik csodája.

A gyors fejlődésnek és modern technikáknak köszönhetően mára már elavultnak tűnhetnek azok az építmények, melyek elsősorban jelentették a világ Hét Csodáját, mégis az irántuk érzett érdeklődés a mai napig fenn maradt.

Ez a Hét Csoda az ókori világ hét legismertebb ókori építménye.


A gízai piramisok:

Mára már csak ez a különlegesség létezik a Hét Csoda közül. Az Egyiptomban található három piramisból álló építményt a három fáraó – Kheopsz, Khephrén és Mükerinosz – tiszteletére készítették.

Szemirámisz függőkertje:

Feltételezések szerint II. Nabú-kudurri-uszur uralkodó kérésére épült meg i. e. 600-ban. Számos görög történetíró feljegyzései szólnak a lélegzetelállító kertről, mely gyönyörű látványt nyújtott. Ez a babiloni csoda végül földrengés által elveszett.

Az epheszoszi Artemisz-templom:

A templom Kr. e. 550 körül épült Artemisz istennő tiszteletére. Az eredeti épület az ókori Epheszoszban volt, amíg egy Hérosztratosz nevű ember fel nem gyújtotta Kr. e. 356-ban, július 21-én, pont Nagy Sándor születése napján. A hadvezér újjá is építtette, de mára már csak néhány maradványa maradt fenn.

Pheidiasz olümpiai Zeusz-szobra:

A mű Kr. e. 435-ben készült el gipszből, fából és vasból összekovácsolva. Az akkori feljegyzések alapján a szobor 13 méter magas volt, saruját és palástját arany díszítette, és éveken át rengeteg hívő látogatta meg. Egyesek szerint tűzvész áldozata lett a szobor, mások szerint viszont egy szállítás során sérült meg.

A halikarnasszoszi mauzóleum:

Ez a síremlék Mauszólosz és felesége számára épült. A 45 méter magas építményt 36 ión oszlop ölelte körbe, tetejét pedig márványból kifaragott négyes fogat díszítette. A hatalmas – az akkori kis-ázsiai – építményt a XVI. században lerombolták.

A rodoszi kolosszus:

A legenda szerint Zeusz kifelejtette Hélioszt a világ felosztásából, és ennek kárpótlására megkapta Rodosz szigetét, s az ő tiszteletére egy több mint 30 méteres szobrot állítottak fel, mely őt ábrázolta. Kr. e. 225-ben viszont földrengés sújtotta a szigetet, melynek következtében a szobor egyik lába összetört, majd az egész mű megsemmisült.

Az alexandriai világítótorony:

A torony Kr. e. III. században épült Egyiptomban, az alexandriai Phárosz szigetén. Magasságát 115-135 méter magasra becsülik. Mivel a partot veszélyesnek ítélték, szükség volt egy jelzőrendszer megalkotására. Két földrengés is megingatta fennmaradását, míg végül egy harmadik teljesen lerombolta. 1994-ben leltek rá maradványaira Alexandria keleti kikötőjében.


Kocsis Tünde

Ez is érdekelhet téged:

Vélemény, hozzászólás?

Az email címet nem tesszük közzé. A kötelező mezőket * karakterrel jelöljük.