Ha előttem hagyja a telefonját, mindig átnézem

Megosztás

– Belenéztél a telefonomba?

– Á, dehogy! Hova gondolsz?!

– Akkor miért világít?

smsEgy ismerősöm a minap elpanaszolta, hogy bármennyire szeretne úrrá lenni idegesítő szokásán, egyszerűen képtelen rá. Ha férje, vagy nagykorú, még otthon lakó fiai elöl hagyják a telefonjaikat, vagy nyitott csetablakot talál a számítógépen, akkor mindig tüzetesen átnézi azokat, elolvassa a személyes üzeneteket. S bár tudja, hogy nem helyes, de mégis azonnal utánakap a készülékeknek, és ha talál neki nem tetsző, “veszélyt rejtő” képeket, üzeneteket, akkor rá is kérdez a tulajdonostól.

Összességében megdöbbentem, és bár valami gyógyíthatatlan kényszerbetegségnek igyekezett lefesteni, azt hiszem, hogy ez nem az.  Persze, nyilván van ennek előzménye, hogy miért muszáj neki így tájékozódni a család férfi tagjainak életéről, de bizonyára ennek az előzménynek is van előzménye.

Így aztán ördögi körbe ragadva lesz egy sor megoldatlan ügy, megbeszéletlen téma, és rengeteg hazugság, ami csak még nagyobb bizalmatlanságot és káoszt szül.

Mostanában jó néhány olyan bús, panaszkodó emberrel találkoztam, aki akár a családjában, akár a munkahelyén, de ezernyi titokkal él, ami a végén mindig hazugságba, konfliktusba (végső esetben betegségbe) csap át. A legtöbb alkalommal a korrekt viselkedés, a  kommunikáció hiánya vezetett idáig, és lett fejfogás a vége.

Bármikor rákérdeztem, hogy elmondták-e őszintén a másik félnek, hogy mit éreznek, mi a véleményük, akkor leginkább azt a választ kaptam, hogy nem, mert nem akarom megbántani… De valójában ilyenkor kit védünk? Tényleg a másikat vagy inkább önmagunkat?

 

foto: pinterest.com

Minden vélemény számít!

Az email címet nem tesszük közzé. A kötelező mezőket * karakterrel jelöljük.