Húsvétra hangoló…

A húsvét a keresztények legfontosabb ünnepe, de a valláson kívül a tavaszvárás, a tavasz eljövetelének mozgó dátumú ünnepe is. Időpontja évről évre változik. Méregtelenítés, lomtalanítás ezek a tavasz kulcs szavai.

 

Az évszak a nagytakarításon túl az otthoncsinosításról is szól. Hagyomány van már a tavaszi nagytakarításnak, aki teheti fessen ki, cserélje le a függönyöket, lehetőség szerint könnyű, lenge alapanyagokat válasszunk. Akinek nem fér bele nagyobb beruházás a költségvetésébe, apró trükkel feldobhatja otthonát. Régi megunt „színt vesztett tárgyakat” (képkeret, dobozok, vázák) átfesthetünk, vagy textillel befedhetünk. Létjogosultsága van a szalagok és csipkék segítségével elkészített füzéreknek, gyertyáknak.

 

Igyekezzünk minél vidámabb tavasziasabb színeket használni és ne felejtsük el: „minden mennyiségben tavaszi virágok”! Dekorálás a húsvéti jelképeivel: Az első meleg napsugarak tán örömmel vesszük elő az aktuális ünnep dekorációt tartalmazó dobozokat, amely mélyéről a húsvét hangulatát idéző dísztárgyak kerülnek elő.

Barka: jellegzetes jelkép és dekoráció.

A virágvasárnapot megelőző szombaton a gyerekek barkát szedtek. Legismertebb dekorációs formáját a német területekről vettük át. Egy nagy csokor barkát vázába teszünk, arról tojásokat lógatunk, ezzel létre is hozzuk a tojásfát.

 

Tojás: Ősi termékenység szimbólum, a születés, a teremtés, a megújulás jelképe. Régen természetes anyagokkal színezték a tojásokat. Leg gyakrabban festőmályva szirmával és vöröshagyma héjjal festettek. A díszítéskarcolással vagy viasszal került a tojáshéjra. Ma, sokféle technikával díszíthetünk húsvéti tojást. Használhatunk mesterséges színező anyagokat, természetesen követhetjük a régi hagyományokat is. Díszíthetünk dekor tapaszokkal, textillel, szalvétával (dekupázs), gyöngyök ragasztásával,horgolással. A locsolókat mindig „hímes tojással” jutalmazták meg. A tojásokat kosárban és barkán helyezzük el.

 

Bárány: A fegyvertelenség szimbóluma a vadállatokkal szemben.  A jelkép eredete bibliai. A húsvéti bárány rituális szerepe, ma már háttérbe szorul, de ábrázolásokon, képeslapokon, szalvétákon még találkozhatunk vele.

 

Nyúl: Eredete kissé bizonytalan, nálunk a 19. század folyamán német hatásra honosodott meg.  Tévesen ivódott a köztudatba, hogy a nyuszi hozza a tojást. Egy német félre fordításról van szó. A nyuszi ábrázolás leginkább a csokoládé ipart ihlette meg.

 

Csibe: A tojásból előbújó új élet szimbóluma, a megújulás jelképe. Gyakori a levelezőlapokon, textil kiegészítőkön, tojásra festett kotlóst és csibét együtt ábrázoló életkép.

 

Virágok: A tipikus húsvéti kompozíció alapdarabja a barka, az aranyág, hagymás növényként a húsvét- vagy feltámadásvirágként ismert jácint, tulipán, a fürtös gyöngyike. Utóbbiak összeültetése egy kerek vagy hosszúkás virágos tálba a természet nyiladozását, újjáéledését jelképezi.

 

Kevesen tudják, hogy a Kereplő is húsvéti jelkép: Húsvétkor nem hallhattunk harangszót. A csend ezt jelképezi; a szenvedés idején kereplővel helyettesítették a harangok csengését, ezért látni olykor húsvéti képeslapokon csendéletek részeként kereplőt.

Papp Edit

Ez is érdekelhet téged:

Vélemény, hozzászólás?

Az email címet nem tesszük közzé. A kötelező mezőket * karakterrel jelöljük.