Királynői gondolat

    Ahogy telnek rajtam az évek, egyre több fejtörést okoz megérteni az emberek viselkedésének az okát. Régen, gyermekként minden felnőtt jó volt, csak a gyerekek között találtam egy – két rossz kölyköt, – akit a verekedős, gonoszkodó természete miatt-,  megtorlás gyanánt a játszótér népe könnyedén kivetett magából. Akkor a játszótéri világból, ha nem tetszett, amit ott találtam, gyorsan visszatérhettem a békés, biztonságos otthonomba …

Ma, felnőttként, nézve a hírportálokat, intézve az ügyeimet, naponta többször is beleakadok olyan emberi tevékenységbe, amely minimum egy játszótéri kizárást megérne. Menj innen, nem foglalkozok veled, csak bajt okozol! – skandálhatnám, de felnőttként ezt nem teszem. Az adott ügy kapcsán először logikát keresek, majd annak hiányában az empátiát, majd annak hiányában az érdeket. Az ő érdekét. S mindjárt meg is érkezek.

Nem akarom elveszíteni a hitem az emberek jóságában,  s remélem, hogy nem is fogom. Nem vagyok szépségkirálynő, hogy hangoztassam a világbékét földöntúli naiv mosollyal, de most talán mégsem utasítom el a királynői gondolatot…

 

 

kép: pinterest

Ez is érdekelhet téged:

Vélemény, hozzászólás?

Az email címet nem tesszük közzé. A kötelező mezőket * karakterrel jelöljük.