Minden a terv szerint alakul, de valami mégis hiányzik

Megosztás

tünderGyermekeink edzésén, az uszodában várakozva egy barátnőmmel arról beszélgettünk, hogy bár az élet számos területén igyekszünk tökéletesen megfelelni, de mégsem veregetjük érte magunkat vállon. Valami mégis hiányzik, pedig mindent megteszünk, hogy kihozzuk magunkból a maximumot napi 24 órában.

 

Érdekes, hogy milyen sokszor várjuk a boldogság, az elégedettség kívülről történő becsapódását. Biztos mindenki számára ismerősek ezek a mondatok:

  • Boldog leszek, ha belém szeret!
  • Olyan boldog leszek, ha lefogyok!
  • Bárcsak behívnának meghallgatásra ahhoz a céghez!
  • Ha nekem autóm lenne!
  • Ha majd egyszer jó fizetésem lesz!
  • Na, majd ha megnyitom a saját üzletem!
  • Ha eljövök két hétre szabadságra, akkor majd… és így tovább.

Mindenkinek van olyan célja, amit kitűzött magának, csak hogy elérje a hőn áhított boldogságot.

Jó hír, hogy általában ezek be is következnek (előbb-utóbb). Sikerül lefogyni, elénk tárul álmaink állásának lehetősége, a várva-várt pihenés,  megvesszük életünk első autóját, de előfordul, hogy ettől még mindig nem köszönt be a Kánaán, még mindig agyalunk és stresszelünk, az akkor már főhelyre ugró, következő “hiányosságunk” javításán.

Sokan nem értjük: miért nem vagyunk maradéktalanul boldogok? Megvan mindenünk! Család, ház, autó, munkahely… Hát miért nem érezzük magunkat tökéletesnek? Vagy legalábbis elég jónak ahhoz, hogy hátradőlve élvezzük a jelen minden pillanatát?

Nagy betűkkel villog a kérdés a fejünk fölött: Tényleg, miért nem?

A választ nem mindig sikerül megkapnunk (azonnal), de talán ott érdemes keresgélni, hogy milyen kép él bennünk  a tökéletes életről, a tökéletes nőről, a tökéletes anyáról… Ha kirajzolódik, és esetleg kissé eltér a jelenlegi életünktől, akkor első körben segíthet, ha elfogadóvá válunk. Akkor majd meglátjuk önmagunk értékeit, és betöltődik a régóta tátongó űr, ott odabent.

S akkor végre észrevesszük a dobpergést és a tűzijátékot, ami csak nekünk szól.

 

 

Minden vélemény számít!

Az email címet nem tesszük közzé. A kötelező mezőket * karakterrel jelöljük.