Nyuszi ül a fűben…

Megosztás

Kis és közepes méretű állatok. Hosszú hátsólábakkal és hosszú fülekkel rendelkeznek. Ujjaikon erős karmok vannak, talpuk szőrös. Fogaikat nézve sokan a rágcsálók csoportjába illesztik be őket, pedig valójában az emlősök osztályához és a nyúlalakúak rendjéhez tartoznak.

Ezek a tulajdonságok jellemzik leginkább a nyulakat. Lassan közeledik a húsvét ünnepe, melynek egyik hagyománya a húsvéti nyúl.


Az ünnepi ebédeknél sokaknál a sonka és a tojás, valamint a báránysült játszik főszerepet, de nyúlról nincs szó. Akkor vajon miként kapcsolódnak ezek a bundás jószágok a feltámadás és a tavasz eljövetele ünnepéhez?

Ahogyan karácsonykor a Télapó hozza az ajándékot a fa alá, úgy húsvétkor a húsvéti nyuszi csempészi a finomabbnál finomabb édességeket a gyerekek közelébe. Legalábbis a kicsiknek ezt mesélik, és ők akármilyen hihetetlen, hisznek is benne.  A tradíció részeként húsvéti fészket készítenek, mely az ajándékok és a húsvéti tojások helyéül szolgálnak.

Egyes források alapján a XVI. századi Németországban készült el az első ilyen húsvéti fészek, és ott gyártották az első csokoládé nyulat.  A fészekrakás szokása valószínűleg a Lepus fajhoz kapcsolódik. Ez a nyúlfaj ugyanis a többivel szemben nem üregekben él, hanem fészket rak.

A tojás és a nyúl közös kapcsolata a húsvétban a szimbólum szerepét tölti be, ugyanis mind a kettő a termékenységet jelképezi. Ezzel ellentétben, Franciaországban és Belgiumban nem a húsvéti nyúlhoz kötik a tojásokat, hanem a húsvéti harangokhoz, miszerint ezek a harangok „pottyantják le” őket.

Érdekesség, hogy hazánk büszkélkedhet egy Nyúl nevű községgel. A névazonosság külön ünneplésre buzdítja az ott lakókat, miszerint húsvétkor két egész napon keresztül mulatnak, ünnepelnek. Legfőbb rendezvényük a „FUTaNYÚL” futóverseny.

Kocsis Tünde

Vélemény, hozzászólás?

Az email címet nem tesszük közzé. A kötelező mezőket * karakterrel jelöljük.