Pesszimista vs. optimista

Megosztás

ikrekNem hiszek az újévi fogadalmakban, sőt szerintem talán nem is tettem még sosem (vagy csak nem emlékszem – de akkor meg minek is), ennek ellenére idén kettő fogadalmat is tervezek. Az egyik, hogy beiktatom az életembe a rendszeres testmozgást, a másik pedig, hogy a félig teli pohár felismerésére fogok törekedni a félig üres helyett.  Persze, tudom, hogy nem megy egyik pillanatról a másikra, de azt mondják, hogy mindent csak elkezdeni nehéz (és megtartani). :) Szóval jó esélyekkel indulok, úgy érzem. A neten találtam egy kis történetet, ami ide passzol…

“Van egy történet az egypetéjű ikrekről. Az egyikük tántoríthatatlan optimista, aki szerint az élet igenis habostorta. A másik viszont megkeseredett pesszimista, aki hangoztatta, hogy a Murphy törvénye csöpög az optimizmustól. Szüleik a fejüket csóválták, és mindkettőt pszichológushoz vitték.
A szakember azt tanácsolta, hogy próbálják kiegyensúlyozni a két gyermek személyiségét.
– A legközelebbi születésnapjukon külön-külön szobában bontassák ki velük az ajándékaikat! A pesszimistának vásároljanak össze szebbnél szebb ajándékokat, az optimistának pedig adjanak egy doboz trágyát.

A jóemberek tartották magukat az útmutatáshoz, és feszülten várták az eredményt.
Amikor bekukucskáltak a pesszimistához, hallhatták, hogy megállás nélkül zúgolódik:
– De ronda ez a számítógép! Fogadjunk, hogy az a videójáték mindjárt összetörik… Ezeket utálom… Láttam már ennél nagyobb távirányítós autót is…

Lábujjhegyen a másik ajtóhoz lopakodtak, s a kulcslyukon át látták, hogy az ő kis optimistájuk sugárzó arccal labdázik a lócitromokkal.
– Úgysem csapnak be! – kuncogott. – Ahol ennyi trágya van, ott egy póninak is kell lennie!”

 

 

Minden vélemény számít!

Az email címet nem tesszük közzé. A kötelező mezőket * karakterrel jelöljük.