Sietős Anyu naplója – A számunkra is idegen nyelven beszélő gyerek

Nyaralásaink során előfordul, hogy túlnyúlunk az országhatáron. Hol Északon, hol Délen, de számunkra Nyugat sem érintetlen annyira. A nyelvtudásunk, a családon belül: egységes. Jól beszélünk magyarul, és megértetjük magunkat angolul is. De jóformán itt kifújt a dolog, hacsak nem tekintjük azt nyelvtudásnak,hogy ismerünk néhány francia, német és orosz szót is. Olykor megesik, hogy egy mondaton belül külön nyelven használjuk a szavakat. Nyugodt szívvel tesszük ezt, mert bízunk a vendéglátó ország rugalmasságában. Eddig baj még nem volt belőle.

A gyerekek, ahogy átlépjük az országhatárt, idegen nyelven kezdenek beszélni, nem kevés sajátosságot beleépítve a folyamatba. Szlovákiában a Pozor! rendszerint szava járásuk lett és aztán ehhez még vagy tizenöt mondatnyi szlovák kiejtést utánzó halandzsa következett. Majd nagy örömmel közlik velünk, hogy  megtanultak szlovákul. Prozdje na plulo! Kiabálta nekem az akkor 4 éves kislányom. nem tudtam merre mozduljak e felkiáltás okán, hát kíváncsian  kérdeztem, ez mit jelent.”Vedd fel a papucsot!” – érkezett a válasz. Jaaaa, most már értem – mosolyogtam. Na, ők így beszéltek szlovákul, mi meg Férjjel, a kocsiban elöl ülve pukkadoztunk ahogyan hátul a két kis lurkó egymással halandzsált. Sőt, volt, hogy kijavították egymást…

Nyugatra menet, natürlich, németül kezdtek el beszélni. Gyakori szófordulatként megjelent a nyelvezetükben az ich és még több erős há-val fűszerezett szó. Természetesen halandzsa akcentussal.
Amit mindig beleépítenek az idegen nyelv használatba, azok stabilan – a teljesség igénye nélkül – a következő szavak: (vigyázat, fonetikus írásmód következik!) ágyin, dvá, trí, csetíre, szubbóta,pjátnica, ihhábe, ájlávjú, sztyupid, gudmóning, áufvíderzén,tenksz,plíz,danke, bitte,pozor, holá, jelló,orinzs…

Bár sokan ellenzik a gyermekkorban történő idegennyelv tanulást, számomra a történet üzenete mégis az, hogy a kisgyerekek szívesen tanulnak “külföldiül”. Kicsit játék, kicsit lehetőség számukra megtanulni megértetni magukat egy idegen országban. És ami még hozzátartozik mindehhez, hogy az idegen ország lakói kedvesen mosolyogva reagálnak a gyerekek próbálkozásaikra.

 

Ez is érdekelhet téged:

Vélemény, hozzászólás?

Az email címet nem tesszük közzé. A kötelező mezőket * karakterrel jelöljük.