Szárnyak a vágyaknak

Megosztás

 

repulesMa elutazom.

Az egész pár hete kezdődött, amikor az össze-vissza pattogó gondolataimnak köszönhetően azzal a kósza ötlettel ébredtem, hogy helyváltoztatásra van szükségem. Amolyan bőröndös – becsomagolós – útra kelős verzióban. Egy kicsit kiszakadni a környezetből, hogy új, pihentető ingereket szerezve felpörgessem a szürkeállományom, és minden zavaró tényezőt kirekesztve végezzek a tennivalóimmal, amik hosszú listán ülve naphosszat csak lóbálják a lábaikat a papír széléről, miközben kerek, várakozó szemekkel méricskélnek engem. Engem, aki bevetésre kész ujjakkal várom az ihletet a klaviatúra felett.

Gondoltam, csak egy utazás segíthet azon, hogy utolérjem magam, de sem az időpont, sem a lehetőség nem találtatott alkalmasnak. Mígnem kaptam egy meghívást, itt az idő, bőrönd elő.  Nem tagadom, meglepődtem, hogy az univerzum döntése alapján szárnyai nőttek a vágyaimnak és elrepítenek oda, ahova kigondoltam.

A billentyűk lassú kopogása között ránéztem a naptárra, éreztem a számok nyomását – sietnem kellene: leadni az elkészült könyvem anyagát, pontosítani a tavaszi rendezvények forgatókönyvét, együttműködni a partnereinkkel, elvinni a gyerekeket gokartozni – mert megígértem.

Gyorsan kialakult és ismétlődni kezdett a háromszög. Naptár – monitor – lista, naptár – monitor – lista.

Na jó, most már pakolok és indulok.

„A siker nem osztályzatokon, diplomákon vagy kitüntetéseken múlik, hanem olyan tapasztalásokon, amelyek kitágítják a hitedet arra vonatkozóan, hogy mi lehetséges.”

Minden vélemény számít!

Az email címet nem tesszük közzé. A kötelező mezőket * karakterrel jelöljük.