TANULÁSKONTROLL, avagy tanuljunk meg tanulni!

Megosztás

„Vén” fejjel kell rádöbbennem, hogy az egyetemet bal agyféltekém lázas gyötrésével tanultam végig. Sőt, olykor a magolás egyszerűbbnek tűnő védelmi sebességébe kapcsoltam, ahelyett, hogy az egyébként kreatív agyam jobbik felével könnyítettem volna magamon.

Ej, ha anno, általános iskolában valaki megtanította volna, hogyan is kell hatékonyan tanulni. Persze van, aki ösztönösen falja a betűket, és hiánytalanul megtapadnak az információk az agyában, de van, aki csak nézi a betűket, és függetlenül szellemi képességeitől, erőltetett szorgalommal fordítja le magának a tudnivalót. Gyerekeimen is láttam olykor a lázas kínlódást. Hol a „tanulni kell” zsigeri alapgyűlölet utasította a kellemes délután hetedik ajtaja mögé a mindennapi lét elleni merénylétet, hol Lil’ Wayne.


Persze adódnak más típusú diákok is, kényszertanulók, lelkiismeretesek, áldozati tanulók, teljes érdektelenek, megfelelni vágyók, céltalanok és céltudatosak is. Viszont egybehangzó vélemény szerint a kampánytanulás nemcsak az egyetemeken, de már a középiskolában is dívik. Gyorsan, sokat, célzottan, akár a tartós tudás kárára is. No, de így mégis meddig terjedhet a tudás hatalma? Az emeletig? A következő buliig, vagy jobb híján a legközelebbi vécéig?

Miután megérintett ez a téma, és görcsösen igyekeztem ezt az autoimmun betegséget kezelni saját ágon, rájöttem, hogy jónak hitt tanácsaim közel sem jók. Sőt! A tanulásra buzdítás nem ott kezdődik, hogy „tanulj fiam”, vagy „ugye, tanultál, édes” vagy „nem mehetsz sehova, amíg nem tanultál”. Éreztem, hogy a tanulás módszere is egyfajta komoly tanítani való okosság. De micsoda hasznos okosság! Minél inkább meggyőződésemmé vált, hogy relatíve nem jól tanulnak a gyerekek, annál több ezzel kapcsolatos információt és segítséget küldött az ég. És itt kezdődik e tanulási módszer, nevezzük tanuláskontrollnak a lényege.

Így történt, hogy ellátogattam egy tanulni tanító pedagógushölgy tanfolyamára, akiről persze már voltak impresszióim. Először az egyik televíziós csatornán láttam vele egy rövid interjút, de akkor csak annyi maradt meg bennem, hogy a mai stresszes, túlterhelt világban nem tudják a gyerekek, miképpen kell rendszerezve, okosan és tartósan tanulni. Már akkor mélységesen egyetértettem az alapgondolattal. A másik fontos infó az volt, hogy ezt a tanulási módszert agykontrollal dúsítja a hölgy. Eltelt jó néhány hónap, mikor egy ismerősöm saját kislányával dicsekedett, hogy érettségi előtt elvégeztettek vele egy tanulás módszertani tanfolyamot, amely tanuláskontroll néven futott. Ennek köszönhetően igen rövid idő alatt, nagyon sok anyagot a fejébe tudott tölteni a gyermek oly alaposan, hogy kitűnően érettségizett, és felvették az államilag támogatott képzésre is a választott egyetemen. Hozzáteszem, eredetileg a gyermek egyetemi jelentkezése kapcsán is billegett a léc. A tanfolyamot Tihanyi Rita tartotta. Az a hévízi Tihanyi Rita, akinek hite, szellemisége már a tévéinterjúban megfogott.

Így kerültem a tanuláskontroll tanfolyamra. Volt szó, tanulási szokásokról, arról, hogy hanyatt fekve ne memorizáljunk és arról, hogy mindig az aznap átvett anyagot vegyük át otthon, és ne másnapra kampányoljunk, hisz ha mindig aznap tanulunk aznapra, akkor soha nem marad másnapra fejbe tennivaló. Nem véletlen, hogy a szerzetesek tanulás közben járkáltak. Rita szerint ösztönösen érezték, hogy mozgás közben jobban bevésődik az információ az agyba, és a folyamatos, ritmusos mozgással pedig megtermékenyül a tudás. Ezután jöttek az elmetérképek, firkarajzok. Nem is tudtam, hogy egy verset is le lehet szimbolizálni, rajzolni úgy, hogy néhány perc múlva, már folyékonyan mondja a gyerek a firkák alapján a költeményt. De egy firkával teli rajzlapról tökéletes feleletet hallottunk a dualizmusról, az anyagcseréről, vagy éppen Canada bányászatáról. Hihetetlen! Mindegy, hogy mi a téma, ha kreatívan megalkotjuk saját szimbólumainkat, firkáinkat, az általunk kitalált vizuális transzplantációnak sajátos, egyedi, kizárólag magunk számára szóló egyértelmű jelentése van. A jobb félteke használatával pedig beindul a fantázia, és a képzelet szárnyán megszületnek a komoly jelentéssel bíró firkaötletek. Ennek összessége pedig az elmetérkép. Ha erre ránéz a gyermek, tudja az anyagot. Látja a történelmet, a biológiát és mindent, amire éppen szükség van. És működik a dolog. A vizsgán, érettségin pedig előbb ugranak be neki saját szimbólumai, mint a tankönyvben leírt hosszú esszék. A szimbólumokhoz azonnal kapcsolja az információt, és csak mesél, mesél… Nyert ügye van. Folyamatosan elhangzott, hogy feszülten soha ne álljunk neki tanulni, mert akkor vagy a könyv landol a sarokban, vagy órák telnek el úgy, hogy eredmény nélkül csak bámuljuk a betűket. És ekkor érkeztünk el a módszer egyik lényeges pontjához. A gyerekek elsajátítják, a pihenés, lazítás technikáját is, megtanulják, miként érjék el a teljes nyugalmi helyzetet alfa állapotban. Az agykontroll alapjainak segítségével azt is elérik, hogyan tanuljanak gyorsabban és többet, vagyis olyan konkrét és hosszútávon használható tanulási technikákkal ismerkednek meg, melyek használata lehetővé teszi a tanulásra fordított idő és energia céljaikkal összefüggő optimalizálását. Fura érzésem volt, mintha egy légben épített várban forognék, miközben nagyon hiányzik valami. Egy lényeges dolog, amit nem tudtam ugyan megfogalmazni, de éreztem, hogy ez a hiány hiteltelenné teszi számomra ezt a nagyon profi módon felépített módszert. Hozzá kell tennem, hogy csak rövid időre pottyantam a foglalkozás sűrűjébe. És ekkor egy kis szerepjátékkal lepett meg az oktató. Egy képzeletbeli limuzinba ültetett sofőrnek egy fiút, ő maga pedig beült mögé. – Hova lesz a fuvar? – kérdezte a sofőr. – Nem tudom. – hangzott a válasz. – Most induljak? – hangzott a kérdés. – Persze. – válaszolt az utas. – De mégis merre forduljak? – kérdezte kissé ingerülten a sofőr. – Nem tudom, menjen csak. – Akkor most merre forduljak, jobbra, vagy balra? – fékezett idegesen a limuzin vezetője. – Nem tudom, majd kitalálom. – hangzott a feszült válasz.

És ekkor én is megkaptam választ. A céltalanság iránytalan. “A céltalan ember olyan, mint a hajó, melynek nincs kormánya – egy kósza vándor egy senki.” (Thomas Carlyle)


Tihanyi Rita
oktató-pedagógussal már gyerektársaság nélkül beszélgettem a tanuláskontroll módszertanáról.

Úgy tűnik a tanuláskontroll nem a klasszikus értelemben vett módszertant tanítja.

Sok közös pontja van, de ennek a módszernek a lényege a gyermeki célok megteremtésén alapul. A metódus kitalálója Bakos Kornél. Nem a tanulással, hanem a tanuláshoz való hozzáállással van a baj. Sok az érdektelen gyerek, akik nem igazán látják a miértekre a választ. De a célteremtés nemcsak a gyerekeknek okoz nehézséget. A tudáskontroll segítségével kinyílik az agy, és megszületik a motiváció. Amikor eljutok a gyerekekkel a célkitűzést követő az elhatározásig, akkor érzem, hogy sikerült elvégeznem a munkám.

Az iskolában nem motiválják eléggé a gyerekeket?

Az iskolának nem feladata a pozitív hozzáállás előcsalogatása. Ott tanterv szerint haladnak a tanítással, vagyis egy bizonyos anyagot le kell adni, majd kontrollálni és értékelni kell a megszerzett tudást. Nincs idő mankókra, nincs idő a pozitív szemlélet kialakítására, és célkitűzések keresgélésére. Persze pedagógusa válogatja. A tudáskontroll alkalmazása egyébként arra is kiterjed, hogy a tanárok hozzáállásán is változtathat a gyermek. Számtalan példa van erre. Nálunk mindig félig tele van a pohár. Minden hozzáállás kérdése. A módszer nem ismeri a problémát, mint kifejezést, mi feladatokról beszélünk, amit meg kell oldani.

Sok gyerek azért nem tanul, mert úgy gondolja, hogy az adott információra neki soha nem lesz szüksége.

Az alapműveltséghez mindig szükség van és lesz a tudásra. Ki tudja, mit hoz az élet, melyik „felesleges” információra lesz éppen szükség. Hány ember életét mentette meg egy-két elfeledettnek hitt, mélyre ásott tudásanyag.

A gyerekek megismerkednek az agykontroll egyik alapjával is, amiről tudjuk, hogy tudományosan megalapozott egyszerű, praktikus önfejlesztő módszer. A tanuláskontroll módszerével esetleg az IQ is növekedhet?

Hogyne. Elménk képességeinek csupán mintegy 2%-át használjuk ki, a többi homályban marad. Az agykontroll segítségével a jobb agyféltekénket is felébresztjük, képességeinket maximálisan kiaknázzuk, ezáltal persze önkéntelenül növekszik az intelligenciánk. Az agykontroll olyan elmefejlesztő és stresszkezelő technikák összessége, amelyek segítik a céltudatos gondolkodást, az életben való okos közlekedést, a tervezést, és megtanít agyunk hatékonyabb használatára, pozitív irányba terelve életünket. A tanuláskontroll tulajdonképpen egy olyan módszer, amely kizárólag a tanulás mikéntjére, hogyanjára specializálódik, alapja viszont megegyezik az agykontroll alapjával.

Hogyan észlelhetjük gyermekünknél, hogy használja a jobb agyféltekéjét?

Vagyis zseni működésre kapcsol. Képzelődik. Egyre kreatívabb lesz. Ötletekkel bombáz. Fontos megjegyeznem, hogy számomra az is eredménynek számít, ha valaki az életmódján változtat. A legszebb élményeim, amikor a gyermek visszajelez, hogy javított, több barátja lett, a tanár már nem pikkel rá, ötös dolgozatokat ír, vagy csupán azt, hogy gyorsabban és rendszerezve tanul.

Hol gyökerezik a cél?

Írja le mi a fontos számára, mi számít értéknek az életében, és adjon hálát érte. Ha ezt le tudja írni, már meggyökerezett a cél. Ehhez persze szorosan hozzátartozik az önértékelés. Valójában innen indulunk.

Alig várták a gyerekek, hogy megismerjék a konkrét tanulás módszertani praktikákat.

A fentiek nélkül egyetlen módszer sem működik. Vagyis amíg a cél fontosságát nem tudatosítjuk, addig nem kezdek neki a praktikáknak. Addig nincs értelme.

Mi az Ön célja?

Egy Tündérmesét szeretnék írni, illetve már elkezdtem és ennek kiadása a célom. A mese nagyon fontos. Építő jellege van. A fantázia, a képzelet, a mesés képek, mind a jobb agyféltekét ringatják. Emellett javító, gyógyító hatása van. A felnőtteknek legalább akkora szükségük van a mesékre, mint a gyerekeknek. A különbség mindössze annyi, hogy az érettebb korosztály elfelejtette, hogy a mese újraébresztheti bennünk az álmokat, a célok nemességét, a letisztult értékrendet és a csodákat.

http://www.gyermekagykontroll.hu/tanfolyamok.html

Tarnócai Éva

Vélemény, hozzászólás?

Az email címet nem tesszük közzé. A kötelező mezőket * karakterrel jelöljük.