Tökéletes buli

Tűsarok vagy sportcipő? Nem vagyok tökéletes nő… de mégis szeretném, ha én néznék ki a legjobban az esti buliban. Ez persze lehetetlen, hiszen nem vagyok 55 kilós szőke nagymellű, kerek fenekű cicababa. Parti szerkó felvesz… illetve még csak turkálás a földön heverő ruhák között. „Nincs egy normális göncöm, amit felvehetnék!” Ugye ismerős?

 





Ez minden nő rémálma. Egyik ruha a másik után, egyik sem nevezhető tökéletesnek. Végül egy olyan darab mellett maradok, amelyben a legkényelmesebben érzem magam, de azért szexi is. Hát persze, hogy a kedvenc csőszárú farmernadrágom az.

Upsz, ez még csak az alsó rész volt. De milyen felsőt vegyek fel hozzá? Újabb ádáz küzdelem kezdődik a mindent elnyelő ruhatárban. Egyiknek a dereka túl rövid, vagy a színe nem megfelelő, juj ez a másik már kiment a divatból, a harmadikból meg kifittyen a kicsi párnácska a csípőmön. Egyik sem jó. Elkeseredetten nézegetem magam a tükörben és csalódottan megállapítom; ezen az estén sem én leszek a legjobb csaj a buliban. Közben ráeszmélek a DVD-ből üvöltő zenére, hogy nekem mennyire nagyon van kedvem bulizni menni. Na jó! Adok még egy esélyt a dolognak. Ruhák repkednek az ágyra és a televízióra, keresem, keresem, keresem… megtaláltam! Egy kicsit lazább topp ami szépen dekoltált és illik is hozzám. Ezzel meg is volnánk.

És ismét felteszem magamban a kérdést: tűsarok vagy sportcipő? Kényelem vagy szenvedés? Ezúttal a szenvedést választom, hiszen a partik legjobb csajai nem járnak sportcipőben bulizni! Utolsó simításként marad a smink, amit teljesen feleslegesnek tartok, hiszen egy óra múlva már szinte nem is fog látszani rajtam. Vagy éppen az ellenkezője fog megtörténni, hogy milyen szörnyűségesen el van kenődve az összes szín; élen a feketével. A lelkesedésemet nem tudja semmi lelohasztani, irány a buli!

Pár órával később a lány mosdóban a tükörben kémelem magam. A hajam csapzott, a sminkemnek már csak a foszlányai láthatóak és a felsőmet is leöntötték valamiféle alkohollal. A lábam úgy meg van dagadva, hogy az utolsó órában már csak mezítláb táncoltam, amit többen meg is mosolyogtak, illetve megtapostak. Mondanom sem kell, nem én vagyok a parti legtökéletesebb lánya! Tulajdonképpen ez most már nem is érdekel. A hangulat fergeteges, a sminkemnek és a ruhámnak már úgyis lőttek, és még a szuper tűsarkúm is kikészítette a lábam. Nem számít, hiszen úgy vagyok jó, ahogy vagyok, akár sportcipőben, akár tűsarkúban, akár cipő nélkül is. Az a fontos, hogy jól érzem magam és nem foglakozom azzal, hogyan néznek ki más lányok. Kérem szépen; én igazi vagyok! Nem kell a vakolat, a csillogás, a tapadós mini ruci, a szilikon és a push up! Egy mentolos rágó viszont mindig jól jön. Kezet mosok és visszasietek ahhoz az édes fiúhoz, aki az ajtó előtt rám vár…

 

Demencze Ilona

Ez is érdekelhet téged:

Vélemény, hozzászólás?

Az email címet nem tesszük közzé. A kötelező mezőket * karakterrel jelöljük.