Van igazság?

Életünk folyamán, hányszor hangzik el ez a kérdés? Sokszor. Választ, szerintem eddig még soha egyikünk sem kapott. Nézőpont kérdése, hogy mikor, mit érzünk igazságtalannak és annyira változó a hangulatunk, hogy megtörténik, hogy évekig fel sem merül bennünk, hogy valami nem úgy történt, ahogy szerettük volna, és ezt igazságtalannak tartjuk. De aztán jön egy pillanat és igenis felmerül bennünk és ettől a perctől rabul ejt. Keressük a választ. Miért történt? Mikor történt? Hogy nem vettem észre? Tényleg azért történt, mert akkor ott azt tettem vagy mondtam? Vagy talán éppen a miatt, mert nem tettem? Vajon ha akkor Nei Poriban, a reggeli ködben nem szólóm le a csupasz tájat, akkor még ma is szeretne?


Vajon, ha akkor ott van merszem és elmondom, hogy zavarban voltam, mert piszkos voltam, ápolatlannak éreztem magam és a tüskésségem ezt próbálta leplezni, talán akkor még ma is szeretne? Talán, ha kevésbé hiszek magamban és többet hallgatok, inkább csak figyelek, akkor még ma is szeretne? Valószínűleg nem. Ezt én is tudom. De azért igen sokszor eszembe jutnak ezek a kérdések és válaszokat várok. Igazságtalannak tartom, hogy más éli az általam megtervezett életet. Igaz, hogy nem éppen ezt a hamis képet akarnám magamnak, de a külcsín sok mindent visz. Vajon, ha nem vagyok, akkor olyan magabiztos a barátságaimban, nem veszítettem volna el számomra fontos barátságokat? Vajon, ha kevésbé érzem azt, hogy ezek a barátok a tulajdonomat képezik, kevésbé fájna most, kevésbé lennék csalódott? Lehet, de ha másként viselkedtem volna, mint ahogy én vélekedek a barátságról, akkor nem is igazi barátságról lett volna szó. Nem?

Vajon ha kevésbé lettem volna önző és kevésbé akartam volna megmenteni egy életképtelen kapcsolatot, észrevettem volna a bajt, ami leselkedett szeretteimre? Ha észrevettem volna, meg tudtam volna menteni? Hatalmamban állt volna, hogy azt a sok fájdalmat eltereljem? Ha ez sikerült volna, most egészségesen tudnék aludni, létezni és nem lennének démonjaim?

Igazságtalan, hogy nem tudom, hogy ha akkor, ott a kellő pillanatban másként teszek, most másként lennék.

Balogh Gyöngyvér

Ez is érdekelhet téged:

Vélemény, hozzászólás?

Az email címet nem tesszük közzé. A kötelező mezőket * karakterrel jelöljük.