Vers ajánló – Juhász Gyula: A nagy nő

Megosztás

Szép és sötét, miként a nyári éj,

Félig kacérság, félig szenvedély.

 

Fülledt pompában trónol magosan,

Nincs neki álma, csak parancsa van.

 

Mint birkanyáj, mely fáradt és riadt,

Tolonganak körötte a férfiak.

 

Ő énekel, és olyan hangja van,

Mint olvadó és perzselő arany.

 

Az ajka bíbor, bársony a szeme.

Járása ringó keleti zene.

 

A nábob koldus lesz, ha szereti.

S a költő rá az életét teszi.

 

S ő közönyösen s forrón mosolyog,

Mint afrikai éjben a homok.

 

 

Vélemény, hozzászólás?

Az email címet nem tesszük közzé. A kötelező mezőket * karakterrel jelöljük.